Vic - Purple Killer

Szeretettel köszöntök mindenkit a Talking Blogsban.

A mai bejegyzés számomra kedves, mert egyrést a krimit és a horrort ötvözi, másrészt pedig egy igen izgalmas blogot és bloggert ismerhetünk meg. Ő pedig nem más, mint Vic és a Purple Killer.

Üdvözlet mindenkinek, aki az interjúmra tévedt! Vic vagyok egy hónap múlva tizenöt éves, introvertált gimnazista, nagy álmokkal. Mióta az eszemet tudom, érdekel az irodalom, a versek és novellák világa. Még járni sem tudtam, de kívülről szavaltam az Altatót, József Attila tollából, aki nem mellesleg a kedvenc költőm. 2015 eleje óta lelkes k-popper vagyok, de Ázsia kultúrája, művészete, filmjei 2013 óta mozgatnak. Animációs filmeken nőttem fel, és a mai napig ez a kedvenc filmműfajom. Talán ezért is vagyok itt. :)

Mesélnél az oldal kialakulásáról? Mert ugye a jól ismert PC játék, a Five Nights at Freddy’s témában jeleskedik. Személy szerint szeretem azt a játékot– már amennyire egy horrort lehet szeretni-, ezért is örültem, amikor rá találtam a blogodra.

De hogy hogy ezt a témát választottad?

Az oldalam kialakulása egy vicces történet. 2015 áprilisában mutatták meg a Five Nights at Freddy’s játékot, amitől eleinte féltem. Ám a kételyek elszálltak, több végigjátszást néztem meg, végül pedig kikötöttem a játék háttértörténeténél. Innen adódott az ötlet, hogy megírjam a saját történetemet. A horrort nem szeretem, ugyanis nagyon félős vagyok, a Titanictól is hetekig rémálmokkal küszködtem, pedig nem horrorfilm. Ezért is lepődtem meg, hogy pont a krimi-horror témánál ragadtam meg.

Érdekes kettős, mondjuk a már feltett fejezeteket végig olvasva egyáltalán nem az jön le, hogy félős lennél :D

Muszáj egyből megkérjelek, mondj pár szót a regényről. Már három részét közzé tetted, és a harmadik része egyszerűen letehetetlen.

A regény fő központja Vincent, és az ő élete. A játék köztudott gyilkosának életútját követheti végig az olvasó, hogyan válik azzá, aki, mi vezérli a gyilkosságra, és hogyan kutatja fel rég elveszett családját. A történetet színesíti a többi biztonsági őr, esetleg mellékszálként az ő történetük, kapcsolataik, emellett egy szerelmi szálat is tervezek, de ez maradjon titok. Köszönöm, aranyos vagy, hogy így gondolod. Aggódtam, hogy a harmadik fejezet borzalmasan unalmas lett, ez ad egy kis löketet, hogy többet alkalmazzam a körülírást, leírást, helyszínábrázolást. :)

Nem, nem lett unalmas, mindent megtudtunk, amit kellett, és ezzel egyben fel is csigáztad az érdeklődést a folytatás iránt. Az meg mégjobb, hogy tervezel bele picit többet is.

Mióta foglalkozol egyébként az írással?

Mint említettem, egészen kiskorom óta írok kisebb történeteket. A versírás nem az én asztalom sajnos, viszont amióta megtanultam írni és olvasni, írok. Amióta iskolába járok, a nyelvtan és az irodalom a kedvenc tárgyaim, a fogalmazás pedig külön kedvencem volt. Fanfiction-íróként 2013-ban próbáltam először ki magamat, és megmaradtam ennél a „hivatásnál”.

Vannak bevált szokásaid? Vázlatolás és megtervezés, vagy csakúgy spontán ami jön, reggel vagy inkább a késői órákban szeretsz alkotni...stb?

Mindig más. Van, amikor fél kilenckor jön rám az ihlet, és este tizenegyig verem a billentyűzetet. A történet váza viszont a fejemben mindig megvan, tudom, hogy mire szeretnék kilyukadni. Úgy szeretek alkotni, hogy senki sem lát, a bétázást sem szeretem, tudom, hogy belenéznek, és azt mutatják, tetszik nekik, amit kiadtam a kezemből, de mindig van ellenvetésük.

 Vannak e esetleg tanácsaid a többi író számára? Amolyan Do’s and Dont’s ? :D

Merjenek olyan fandomokban alkotni, amik nem népszerűek. Ne írjanak kényszeresen az 5SOS és 1D világában, csak mert azok a kelendőek; tegyenek úgy, mint például én. Az első fanfiction blogom is az Így neveld a sárkányodat fandomjában volt megtalálható, emellett írtam már a Star Wars és Undertale fandomban is, írtam Attack on Titan novellát, de bandák és dalok alapján készült ficeket is kiadtam a kezemből – papír alapon, ezeket még nem tettem közzé.

 A blogot rajzok és gif-ek teszik még látványosabbá. Te készítetted őket?

Mint írtam, a prológus melletti rajzot én készítettem, egy Rebornica-remake-ként. Igyekszem többet alkotni, de jelenleg k-pop chibikkel foglalatoskodom. A gifeket mind Rebornica és DFox készítették, ők híres Tumblr művészek, ők FNaF témában alkotnak, így külön örültem, hogy rájuk – és a rajzaikra – találtam.

Akkor ezeket a neveket érdemes megjegyezni, ha valaki ezt a témát favorizálja.

A karakterek viszont nem csak a Főoldalon tűnnek fel, hanem külön a Karakterek almenüben is, egy helyen. Miért fontos, így külön ki tenni a karakterek ismertetőjét?

Talán azért, hogy az olvasónak ne kelljen azért elolvasni egy fejezetet, hogy egy infót megtudjon az adott szereplőről. Valamint itt olyan információkat is közlök, amik nem feltétlenül fonódnak egyelőre a történetbe.

Mi a helyzet a kritikákkal? Egyrészt azért, mert aki ír azt mindig érik jó és rossz kiritikák, másrészt pedig a Tőletek kaptam menüben blog kritikákat is közzé tettél. Honnan jött az ötlet –vagy bátorság -, hogy ennyiszer pályáztasd az oldalad?

Mint mindenkié: szeretném látni, hogyan vélekedik a művemről egy kívülálló. Egy olyan ember nézőpontjából szeretném hallani/látni az adott produktumról, aki nem tudja, hogyan és miként keletkezett, mi a háttértörténet a szavak mögött, mi ad ihletet, és mi az, amit javítok.

Rengeteg a pozitiv visszajelzés, ami igazán figyelemre méltó, de hogyan reagálsz a negatív kritikákra, ha netalántán becsúszik egy-egy?

Régen borzalmasan kezeltem a kritikákat. Nem csak magamon, hanem másokon is levezettem, ha negatív véleményt, visszajelzést kaptam. A kemény kioktatás arról, hogy ne vegyem fel a rosszat erősített, így már jobban kezelem az ilyen helyzeteket. Senki sem tökéletes, mindenki hibázik, és mindenki másban látja a hibát. Valakinek nem okoz problémát egy kifejezés, más viszont beleköt. Mindenkinek más a véleménye, és a véleménynyilvánítást csak építő, segítő jelleggel teszi – ez lebeg a szemem előtt. Mindig kilométeres választ írok az illetőknek, amit általában örömmel vesznek. Ebben kiértékelem a véleményüket, pár háttér információt osztok meg az adott témáról, és megpróbálom megbeszélni. Természetesen 100 százalékig figyelve és megtartva az ő álláspontját.

Amint látom ennyiben nem áll meg a lendület, mert a Jelentkezéseim menüben több blog verseny is olvasható, amikben indultál. Ezeknek az eredményét lehet esetleg olvasni az előbb említett menüpontban?

A versenyek eredménye az „Amit tőletek kaptam” menüpontban található. Alul okleveleket osztok meg, amiket kaptam, emellett ha nem járt oklevél, de kaptam valamilyen minősítést, azt szöveges formában osztom meg.

És végül a kiváncsiságomnak eleget téve: Mikor várható a történet folytatása? :)

A következőkben igyekszem jönni a folytatással. Lehet, hogy csak októberre érkezik a történet következő morzsája, mivel megígértem, hogy ebben a hónapban lezárom az első fanficemet, a 35. fejezet befejezése a korszak vége is. Ezután már tudok fókuszálni a most futó történetemre. Örülök, hogy várod a folytatást~. :)

Örülök, hogy sort kerítettünk erre a remek kis beszélgetésre.
Ha pedig valaki kedvet kapott egy izgalmas, és hátborzongató történethez, ne habozzon IDE,IDE, IDE kattintatni, és feliratkozni Vichez.

Szeretettel:

Brukú
Share:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Tartalomjegyzék

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései