Az esőerdő sűrű, növényekből összeálló
kuszasága hirtelen tisztul ki, és fogy el a lábam alól a talaj egyszerre.
Megcsúszik a lábam a nagy lendületben így hadonászva-sikoltozva nyúlok a legközelebbi
növényért, hogy megkapaszkodjak benne. Szerencsére egy vaskos indát sikerült
megmarkolnom, ami annyira stabilan tart, hogy – legyőzve a kezdeti sokkot –
feltudom húzni magam a leheletnyi kis szirtre. Szorosan behunyom a szemem, és
megpróbálok levegőhöz jutni, megnyugtatni a rohanástól zakatoló szívemet és
megmasszírozni égő lábaimat... Ekkor
meghallom az erdőben feldörrenő puskák hangját, és az egyre közelebbről jövő
káromkodások, meg az összetörő ágak reccsenésének fenyegető elegyét. Pánikszerűen
kapkodom a fejemet, merre tudnék eloldalazni, de minduntalan ugyan arra a
szörnyű megoldásra jutok. Lefelé. Kell lennie más megoldásnak. Ez
túl magasan van. – töprengek pánikolva. Újabb puska dördül, ezúttal alig pár méterre tőlem. Félve
lepillantok a mélybe.
A több tíz
méter mély szakadék alatt egy zafír kék színű, kristály tiszta tó terül el,
aminek ugyanilyen futó növényekkel benőtt erdő szegélyezi a partját. Hátrébb
lépek egy lépést miközben a vállamra akasztott bőrtáskáért nyúlok ellenőrzés képen.
Csatt....
Felsikoltok, ahogy egy golyó a mögöttem lévő fába fúródik.
- Nem menekülhet el. – ordítja minden egyes szót rosszul kiejtve egy
férfi hang. Nem kell több, hogy megkockáztassam ezt a nagy magasságot. Elrugaszkodom.
Ajkamba harapok olyan gyorsan
szippant magába a mélység. Épphogy csak össze tudom szorítani a lábaimat, máris
keményen a vízbe csapódok. Az egész testem fájdalmasan bele remeg. Mintha csak
betonra ugrottam volna. Mélyen fúródok bele a jéghideg vízbe, amitől hevesebben
kell kapálóznom a felszínre jutáshoz. Abban a pillanatban, hogy felérek, és
levegőhöz jutok, több tucat golyó csapódik körülöttem a vízbe. Erőnek erejével
vissza fojtom a feltörni akaró sikolyt, és ráveszem magam, hogy nagy levegőt vegyek, Még mielőtt lebuknék,
megpillantok a víz zavaros tükrében egy egész csapat fekete bőrű, kopott
olajzöld egyenruhába öltözött fegyveres gerillát. Mélyen a víz alá merülök, és
sebesen úszni kezdek reménykedve abban, hogy nagy kaliberű töltényeik vannak,
amik nagy méretük miatt nem fúródnak mélyen a vízbe. Újabb adag golyó csapódik
a vízbe, de szerencsére alig pár centire hatolnak csak be. Megkönnyebbülve rá
kapcsolok a tempóra miközben az ellopott
táskára és annak drága tartalmára gondolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése