Negyvanhárom napos kihívás - Második nap

Sziasztok, 

A negyvenhárom napos kihívás ideje is eljött ezen a rettentően szeles húsvéti napon. Egyből bele is csapok, ugyanis a második nappal kezdek. A rímek teljesen kifogtak rajtam, ami az első napi feladat, hiába veselkedtem neki többször is. Ki nem hagyom, ami késik nem múlik alapon későbbre halasztom.

Ez a feladat témájában nagyon jól jött, mert ebben a hűvös, jó indulattal tavaszi időben elhozta egy pillanatra a nyári forróságot és napsütést, amire tél óra várok. :)


Lássuk, hogyan is néz ki a második nap:

Írj le legalább 30 olyan szót, amikkel jellemezni tudsz egy strandot. Ez után egy új bekezdésbe írj egy rövid történetet, vagy verset úgy, hogy a leírt 30 szó ne szerepeljen benne!





Összegyűjtött szavak: forróság, homok, homokvár, hideg, hullámok, sirály, gyerekek, törülköző, napernyő, úszógumi, mélység, kürtös kalács, fagylalt, főtt kukorica, kókusz, naptej, gumilabda, szalma kalap, stég, móló, vitorlás, jetzki, hűtőtáska, papucs, fülhallgató, könyv, arany barna, napozás, nyaralás, külföld, tangapapucs.

-  Irány a víz, Everybody – kiáltja Scott mielőtt megragadná barátnője, Chantal, apró kezét és elindulnának a víz felé. Mindkettejükön piros fürdőruha van, és egyaránt bronz színűre pirult a bőrük. Csukott szemmel sem lehetne eltéveszteni őket.
-  Menjetek csak, én majd vigyázok a cuccokra. – Helyezkedek el látványosan a naplementét ábrázoló hatalmas lepedőn jelezve, hogy ezúttal nem viccelek, mint általában szoktam.
-  De hát pont jó a víz, Nelli.-  Mutat a tenger irányába a hegyekkel és fákkal ki tetovált karjával az öcsém.
-  Később is pont jó lesz! – Nyugtatom meg, miközben beletúrok a táskámba, előveszem a jégkrémet, aztán el kezdek babrálni a  csomagolásával, hogy ne keljen látni a megdöbbent tekinteteket.
-  Még a sziklákra sem akarsz felmászni? – próbálkozik Angie, aki épp a szőke, még vizes hajából szedi ki a hajgumit és hullámcsatokat, amiket aztán a két nagy kupac táska mellé dob.
-  Már fotóztam onnan, – harapom le a jégkrém csokis tetejét, hogy elfoglaltnak tűnjek -  és gyönyörű a táj.
-  Fotóztál?! – teszi a kerek csípőjére a kezét lenézően - A világ egyik legfelkapottabb tengerpartjának a  közepén vagyunk, pálmafákkal, fa bungalókkal és isteni koktélokkal, és te fotóztál?- leül mellém a földre, egész közel ahhoz, hogy az íves szemöldökét tisztán lássam, ahogy a homloka közepére kúszik. - Mit hallgatsz el?
-  Semmit – vágom rá automatikusan, de mielőtt még Angie reagálhatna, Scott közbe szól.
-  Na látod, csak egy instant hiszti. Úgyhogy jöhettek is utánunk. - Indul meg izgatottan Chantallal a víz felé mintha nem állna előttük az egész nap a fürdőzésre. Angie megköszörüli a torkát és karba tett kézzel, várakozón rám néz.
-  Én nem... – Kezdem, de annyi éven át sikerült megúsznom ezt a kérdést, hogy azt sem tudom, mit mondjak. Kifújom a levegőt, aztán a távolban fürdőzőkre fókuszálok, hogy össze tudjam szedni minden bátorságom. - Nem tudok úszni.
-  Micsoda? – sipítja vékony hangon Angie, miközben a magasba emeli a kezeit és ezzel kiveri az enyémből a jégkrémet. – Mégis hogyan tudtad ezt eltitkolni ennyi éven keresztül előlünk?
-  Úgy hogy halál ciki lett volna – mondanám legszívesebben, de inkább visszanyelem, és a lepedőbe ragadt édességre meredek. Angie-nél nem ismerek jobb vita partnert, ezért ha akarom ha nem muszáj folytatnom. - Én intéztem a kaja rendeléseket, a belépőjegyeket, vonatjegyeket, vigyáztam a cuccokra...stb – vonom meg a vállam egyszerűen. A lány szólásra nyitja a száját aztán elgondolkodva becsukja. hosszú percekig némán ülünk és bámulunk magunk elé. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve felpattan és izgatottan leporolja magát.
-  Legalább hagyhatnál pár percig sanyargatni magam mielőtt beköpsz a többieknél... – motyogom lebiggyesztett ajkakkal.
-  Nem köplek be, Nelli. – Nyújtja felém az egyik, szépen manikűrözött kezét – Megtanítalak úszni.


Nézek rá hátha kitalálom, komolyan veszi e, de erre elvigyorodik és biccent a fejével a tenger felé. Vonakodva, de elfogadom az ajánlatot.

Kellemes Húsvétot:
Brukú

Share:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Tartalomjegyzék

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései