Nagy Anna - Welcome to my comfort zone

Sziasztok,

Ezen a havas márciusi vasárnapon egy üdítő és izgalmas beszélgetéssel rukkolok elő. A mai téma ugyanis a fél évtizedre vissza nyúló kezdetek, a novellák és természetesen egy izgalmas regény sorozat, ami a farkasokra fókuszál. Ez az oldal pedig nem más, mint a Welcome to my comfortzone, amit Nagy Anna üzemel.

Sziasztok, a nevem Nagy Anna, az elmúlt évek alatt rengeteget mutálódott az oldalam, ezért is tarthatunk ott, hogy mostanra már hárman vezetjük az oldalt. A két másik tag név szerint Fanta Regina, aki egy nagyon kedves barátnőm, és a párom, aki csak Teky néven szerepel néhol az oldalamon. Ők mindketten versekkel szoktak előrukkolni, de sajnos csak nagyon ritkán. Szóval végülis, még mindig én vagyok az egyedüli aktív tagja Komfortzónámnak, na persze amennyire aktív tagnak nevezhetem magamat.

Az írással tizenkét éves korom óta foglalkozok, viszont akkoriban csak véletlenül vágtam bele ebbe az egészbe, s nem is volt akkoriban még annyira tudatos az írás, mint most.

Jelenleg húsz éves vagyok, egy boldog párkapcsolatban élek, egyre több mindenben szeretném kipróbálni magamat, gondolok itt az írásra és azon túl még nagyon sok másra.

Öröm olvasni ezt a nyitottságot és ambiciózust. :)

Talán emiatt is, de talán túl nyomó többségében a sok változtatás és formálódás oka az lehet, hogy 2013-ban nyílt az oldal.

Milyen érzés egyébként, hogy van egy bejáratott blogod? Anno miért kezdtél bele és ez mennyire változott meg, ha megváltozott, az évek során? (pl csak a verseket összegyűjteni, amiből mondjuk novellák vagy élmény beszámolók lettek.) Milyen tapasztalataid vannak?

Valóban régóta üzemel már az oldalam, néha-néha amikor belegondolok magam is meglepődöm rajta. Jól gondolod, anno tényleg azért vágtam bele ebbe az egészbe, mert akkoriban még nem gyűjtöttem össze a verseimet, csak papírcafatokra firkálgattam le őket, vagy a tankönyveimbe. Viszont nem a versek voltak azok, amikkel elindult bennem az írói folyamat.

Az első pár sor, amit a papírra vetettem, egy kisregény szavai voltak. Azért kezdtem el kiírni magamból, mert állandóan csak azokon a történeteken járt a felem. De tényleg állandóan, a suliban is és éjszaka is, amikor aludnom kellett volna. És ami a vicces most számomra az egészben, az hogy jelenleg is azon a kisregényen dolgozok, ugyanis a fejembe vettem, hogy átírom és kibővítem egy igazi regénnyé. Viszont vérprofi még nem vagyok és örülök is neki :D. A tapasztalataimról pedig csak annyit, hogy semmi nem megy, ha nem vagyunk elég kitartók.

Akkor mondhatjuk, hogy az eredeti, évekkel ezelőtti öltet vagy motiváció még máig is kitart. :)

Miért pont welcome to my comfortzone a címe a blogodnak? Mit jelent számodra az írás? Mert arra gondolok, hogy ha írsz akkor az számodra a komfortzónán belülre esik azaz kényelmesen és magabiztosan mozogsz benne. De ez csak egy tipp :D

Sajnos a cím az sosem volt állandó számomra, és ez történt most is, mivel szerettem volna egy kicsit komolyabb nevet adni az oldalamnak. Így lett a Hóbagoly az éjben-ből ez a mostani komfortzónás dolog.

Viszont, egy kicsit ironikus, mert mostanában próbálok kitörni a komfortzónámból, ebből a próbálkozásból született meg a Hiányérzet és a Mai nap margójára is. Kényelmesen és komfortosan kizárólag a verseimben mozgok egyelőre.

Szeretem az ilyen véletlen egybeeséseket. Lehet, már tudat alatt előre tudtad, hogy próbálkozni fogsz a saját határok feszegetésével?! :D

Zömében az oldalon egyébként versek szerepelnek, de azért egyre több novella is van. Hogy hogy? Mi ennek az oka?

Az oka mindössze annyi, hogy vannak olyan életérzéseim, amiket képtelen vagyok versekben megfogalmazni.

Ezzel pedig már rá is tértünk az Alone sorozatra. A novella témája a farkasok közé csoportosul. Mért esett a választásod ezekre az állatokra? Mi fogott meg bennük?

Tulajdonképpen már kiskorom óta rajongok a farkasokért, pontosabban amilyen rajongással figyelem éppolyan komolysággal tisztelem is őket. Elsősorban, ami megfogott bennük az a hűség volt a falka és a párjuk iránt.

Amit csodálok bennük és egyszerre bámulatosnak is tartok az a rangsor közöttük, hogy hogyan alakul ki, ki milyen szerepet tölt be..stb. Úgyhogy teljes mértékben megértelek.

Amik ennél is érdekesebbek, az a szereplők Mesélj egy kicsit róluk: mi inspirált a megalkotásukban? Mennyire befolyásolta az a tény a jellemüket, hogy vérfarkasok? Gondolok én itt a vad természetükre, a falka ösztöneikre, kiváló érzékeikre...stb..

A szereplők megalkotásában úgy igazából nem inspirált semmi, belőlem születtek még évekkel ezelőtt, ahogyan az Alone történet is, ami eleinte novellának indult. Ahogyan fentebb is említettem egy életérzés kiírásának. Viszont ahogyan végeztem a novellával képtelen voltam azt befejezetnek tekinteni, így kezdtem el folytatni az történetüket, ami már nem az én életérzésem volt, hanem Markus és Rosa története.

Markus képviseli a belsőmben rejtőző egyéniséget, aki felvállalja azt, hogy nem olyan, mint a többi ember. Rosa pedig azt, amit akkoriban kifele mutattam a külvilágnak. A zárkózott és magába forduló lányt. Markus jellemében úgy gondolom, hogy mindig is ott volt a gondoskodás és ragaszkodás, ami formálta őt az elmúlt hónapokon keresztül, s ez lesz az, ami a későbbiekben is meg fog jelenni. Rosa viszont akkor kezdett el csak igazán élni, amikor megjelentek az átváltozásra utaló jelek és képességek.

Érdekes fordulat ez, mert ahogy a legtöbb íróval beszélgettem erről a témáról  az derült ki, hogy valaki másról formázták meg a karakter(eket) és nem magukról. De tetszik az ötlet.

Egy dolog azonban szöget ütött a fejemben. Ha a farkasok társas lények, akkor miért Alone a címe?

Nos, ez egy hosszú történet, ami egészen három - négy évvel ezelőttig nyúlik vissza. Akkoriban formálódott meg bennem a novella gondolat, s akkoriban vetettem papírra a karaktereimet, viszont akkor még egy másik történetről beszéltünk. Az Alone előzményéről, ami lényegében Rose-ról szólt és arról, hogy miképp válik totemmé. De azóta már címcsere történt, így mostanra Markus és Rosa története már a Totem címet viseli.

A Rosa totemmé válásának története, az Emberbőrben alcímnet kapta, a jelenlegi Markusról szóló történet, pedig a Farkasbőrben címet viseli. Viszont a kérdésedre válaszolva, azért adtam a történetemnek az Alone nevet, mert annak ellenére, hogy Markus és Rosa egy párt alkotnak, mégsem lehetnek teljesen az egymásé. Hiszen Rosa a tróncsere következtében egy rendkívül felelősségteljes pozíciót szerzett magának a farkasok között, úgy el is kellett szakadnia a fiútól.

Nekem a magányos farkas szófordulat fordult meg a fejemben, hogy lehet, emiatt ez a címe, bár ez ütközik azzal, hogy falkában élnek. Örülök, hogy megtudtam a választ, de azért el is szomorít.

Tételezzük fel, hogy Te is közülük való vagy. Miként képzelnéd el magad? A ranglétra melyik részén lennél? Tudnál e ilyen fajta kettős életet élni? Nem lenne e nehéz a másik énedet eltitkolni?

Amennyiben én is falkatag lennék, miden bizonnyal termetes egyed lennék, világos szemekkel és bundával. A ranglétrán semmiképp nem az élen helyezkednék el, mert ugyan vezető egyéniségnek tartom magamat, valahol leges legbelül, mégis jobban dolgozok csapatban.

Viszont ha a történetről beszélünk, akkor Markus szerepében képzelem el magamat a legtöbbször. Hiszen az ő karaktere áll hozzám a legközelebb. Nehéz lenne a kettős élet, de mindenképpen meg tudnám oldani, azt, hogy feltűnés nélkül élhessem mindkét életemet.

Elég kockázatos és dolgos mindennapjaid lennének. Két élet egyszerre.. sokszor ez az egy is elég nem? :D

Én is inkább csapattag ként vagyok jó és hatékony, mert egyáltalán nincs meg bennem a vezető egyéniség. Viszont sem Markussal sem pedig Rosaval nem tudnék azonosulni.

Visszakanyarodva, a történetet több szemszögből is írtad. Miért szereted ezt használni, mintha megállnál egy személynél?

Tulajdonképpen azért szeretek így megírni egy történetet, hiszen így betekintést nyerhet az olvasó abba a cselekményszálba is, ami a másik szereplő életében zajlik, abba, hogy miként éli meg azokat a bizonyos helyzeteket, s hogy mit gondol éppen. Így számomra könnyebb megírni egy történetet, de természetesen próbálkozok, és tervbe is van egy - egy szemszögből megírt sztori is.

Egyetértek mert nálam is kiderült már, hogy ha több szemszögből is dolgozom, akkor több dologra is fény kerülhet, mintha mondjuk csak az egyik karakter szemszögéből látnánk a cselekményt. Megírni viszont sokkal munkásabb.

Nem szeretnék kihagyni a már előzőleg említett  A mai nap margójára című versekre: ez számomra a legérdekesebb, ugyanis különböző szavak ki vannak emelve a szövegben, meg vannak, amik csupán egy mondatosak. Ezek olyan funkciót töltenek be, mint a Vlog? Hogy élményt osztasz meg? De akkor miért vannak kiemelve azok a bizonyos szavak?

Hát igen a Mai nap margójára, nos valójában nekem ez olyan szerepet tölt be, mit egy napló. Magam miatt írom őket, és igyekszem minden számomra meghatározott pillanatot lejegyezni vele. Na, meg a továbbiakban szeretnék egyre hosszabb részeket írni, hogy ne csak én értsem azokat a bizonyos szavakat és kiemelt mondatokat. Amiket egyébként azért szoktam így vastagon kiemelni, mert meghatározó szavak.

Ötletes, nem csak a szavak kihangsúlyozása hanem az is, hogy napló szerepét tölti be.

Hogy ne maradjon ki semmi, vegyük górcső alá a Lélekszakadást. Nekem szinte egyből feltűnik, ahogy az oldaladdal ismerkedtem. Ez tulajdonképpen egy másik oldal. Itt bárki küldhet be saját írást. Akkor ez egy amolyan gyűjtő hely? Honnan jött az ötlete? És mit jelent ez a cím?

Ha úgy nézzük, akkor valóban egy gyűjtőoldalról beszélünk, ami eredetileg azért jött létre, hogy az írásaimat olvasókhoz egy kicsit közelebb kerülhessek, akarom mondani, egy kis közösség létrehozásához jött létre az oldal. A cím, pedig a készülőfélben lévő kötetemre utal. A lélekszakadás pedig arra a folyamatra utal, amelyek következtében létrejön bennem egy vers.

Feltűnő egy cím, meg kell hagyni. Jó ötletnek tartom, mert ad egyfajta bátorságot motivációt az első lépésnek, hogy a féltve őrzött regény/novella felkerüljön a netre. Mert azért valljuk be, kell a bátorság ehhez.

Remélem, sokan élnek majd a lehetőséggel és küldenek be majd írásokat hozzátok.

Az írásban melyik a kedvenc szakaszod pl bevezető, párbeszéd...stb. Miért?

Minden tekintetben a bevezető, a legtöbb esetben már jóval azelőtt, hogy elkezdenék egy történetet, megfogalmazódik bennem az, hogy hogyan lehetne elkezdeni, milyen bevezető lenne az, ami mindenképpen megragadja az olvasók figyelmét.

Számomra a legnehezebb rész az írás folyamán a kezdet és a vég közötti tér betöltése, hiszen akárhányszor eszembe jut egy újabb történet, mindig az eleje és a vége fogalmazódik meg bennem. Talán ezért van az, hogy olyan nagy kihagyások telnek el a részek feltöltése között, hiszen még magam sem tudom, hogy hogyan fogok eljutni A-ból B-be.

Vannak esetleg rigolyáid ezzel kapcsolatban? Pl megszokott hely, kedvenc toll/fűzet, napszak..stb?

Vannak bizony. Például verset írni általában akkor szoktam, ha mozgásban vagyok: buszon, munkahelyen vagy esetleg az éjszaka közepén. Ha füzetbe jegyzetelek történeteket, akkor kizárólag grafitceruzával teszem azt. Mindenképpen ülve szeretek írni, szóval nem az ágyon hasalva.

Legtöbbször késő délután teszem azt, mint ahogyan most is, már lassan hat óra fele halad a mutató. Na meg ami elmaradhatatlan tényező még, hogy üvölteni kell mellettem az éppen aktuális kedvenc albumom.

Fogalmam sincs, hogyan tudsz zene mellett írni. Nekem csak ritkán sikerül, ugyanis szeretek dúdolászni. :)

Annak érdekében, ha leülsz a gép elé írni, hogy ne ragadj az interneten és terelődjön el a figyelmed az írásról, miket szoktál csinálni? Mert biztosan fenyeget az a veszély, hogy beszippantanak az oldalak.

Igen talán az internet a legnagyobb ellenségem az írás elkezdésekor. Haha. Viszont ami a leginkább bevált az, hogy a telefonomon indítok el valamilyen zenét, és akkor onnantól kezdve már nincs meg az a késztetés, hogy felpillantsak az internetre. Lenémítani nem szoktam, maximum rezgőre teszem.

Jó ötletnek tűnik :D

És hogy állsz a könyvkiadással? Tervezel úgy amúgy?

Mint ahogyan azt, egy kicsit feljebb is említettem igen, nagyon is tervbe van az első verseskötetem. Közel egy éve küszködök a dolgon, hiszen valljuk be nem egyszerű olyan kiadót találni, aki foglalkoznának veled és még a feltételeik sem eget rengetőek. A kötet megjelenéséről lassan egy bejegyzés is látható lesz a blogon.

Igen, sajnos hallottam, hogy nem megy olyan könnyen és gyorsan a kiadás, mint azt remélnénk. Bízom, benne, hogy sikerülni fog és eljutsz végre a kiadás pillanatáig.

Mik a további tervek a közel jövőre nézve?

Tervben van sok-sok történet és kötet, közösség építés a Lélekszakás oldalon. Összeköltözés a párommal, webshop indítás barista tanfolyam, továbbtanulás, minimalista életmód összeállítása és még nagyon sok más is. Na meg az, hogy időben válaszoljak az emailjemre :D.

Anna, nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a talk show meghívást. Izgalmas válaszokat adtál, amiket öröm volt olvasni.

Remélem, sikerülni fognak a terveid és leszel olyan kitartó, hogy eljuss a kiadásig. :)

 Hogy a regényeket és verseket részletesen is megismerjétek, látogassatok el IDE.

Üdv,
Brukú

Share: