Mini Könyv Klub 7 - Kettő

Sziasztok,

A Klub előző és egyben első hónapja izgalmasan zárult. Habár vegyesek voltak a vélemények A vámpírok múzsája című könyvvel kapcsolatban, remek élmény volt mindent kivesézni, megvitatni a többi taggal. Ezt itt és itt el is tudod olvasni, illetve magáról a kritikáról itt, meg itt találsz bejegyzést.

A soron következő​ pedig Lev Grossmann - A varázslók c. könyve volt. 
És, hogy miről is szólt:


Fülszöveg:

Quentin egy szánalmas és silány életet élő fiatal, aki sehol nem találja a helyét, mígnem bekerül egy elit varázsló iskolába. Az új helyzet meváltoztatja őt, szerez barátokat és a tanulmányait is sikeresen teszi le. Egy idő után azonban csalódottnak érzi magát, hogy az iskola es a varzázsvilág nem hozza el neki azt a kalanot, amire mindig is vágyott: eljuni Filloryba. Egy nap, miután már sikeresen elvégeték az  iskolát és  diplomásan tengetik az életüket a nagy városban lévő lakásban, azonban olyat fedeznek fel, mint senki más.


Vélemény:
SPOILER!!!!

    Tetszett, hogy olyan világot teremtett meg, ami kicsit realisztikus beütésű, hogy kemény és fáradtságos munkával jár az, hogy valaki varázslóvá válljon. Ez a kemény világ viszont valósággal megmenti Quentint a savanyú és depressziós hétköznapjaiból, sőt a nyámnyila kisfiúból, érett és motivált embert farag.
     Lev azonban arra is kitér, hogy mi lesz a szereplőkkel miután megszerzik a végzettséget, ami azért tetszett, mert a legtöbb ilyen témájú könyv, amit olvastan, nem hozza szóba ezt. Érdekes és egyben meglepő volt olvasni, hogy szinte semmi nem korlátozza le őket, hogy tényleg azt csinálnak, amit akarnak. Az pedig, hogy Penny beállít az egyik varázs gommbal és lehetőségük nyílik belépni Fillory-ba, ötletes húzás, és egyszersmind gyökeresen megváltoztatja a szereplők életét. Jó volt olvasni, hogy a könyvek megelevenednek és a szereplők is a részesei lehetnek. Viszont azzal, hogy a narrációt E.sz/3. sz.ben írta meg, úgy mintha Quentin esténként leülne mellém és elmesélné az egészet, szerintem elrontotta ennek a tényleges varázsát, mert csinált egy távolságot a karakterek és az olvasó között, ez esetben köztem. Nem nőtt senki a szívemhez és nem is utáltam meg senkit, pedig aztán mindenkinek erős motivációi voltak. Sőt az sem javított a helyzeten, hogy rengeteg a fölösleges párbeszéd, és akadnak részletekbe menő leírások is, amiket simán kihagytam volna.
       A történet végével pedig mindenre választ kapunk. Habár volt benne egy-egy csattanó, és logikus is volt, mégsem érzem elegendőnek. Az egész olyannak tűnt, mintha csak az időjárásról beszélnének és nem arról, hogy ki milyen világuralomra akar törni vagy hogy ki kivel veszi fel a harcot.

Folytatása lesz-e? Lesz, ugyanis Q hiába akar normális életet élni ezek után, nem megy neki, és visszatér az áhított Fillory-ba.


Összességében: 

Az alap ötletet díjazom, tetszett az elképzelés, és a megteremtett világ, de lehetett volna prögősebb lefolyású.
Röpke megjegyzés: Olvasás közben engem a Harry Potterre és a Narnia Krónikáira emlékeztetett. HP a varázsló sakk miatt, Narnia pedig a világok közötti mozgásban és csatározásban.

Következik: Naomi Novik -  A rengeteg

Szeretettel:
Brukú

Share:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései