Nilla - Szentjánosbogarak éneke

Sziasztok,

Ha új év, akkor új lendület, új tervek, no meg  persze újabb és újabb Talking Blogs beszélgetések. 

A mostani bejegyzésben olyan befejezett regényekről lesz szó, amikben a humor, a romantika, az erotika és rengeteg akció szerepel. Mindegyik történet izgalmas és szívet melengető, amiket csak ajánlani tudok minden kedves Olvasónak.

Fogadjátok sok szeretettel Nillát, a Szentjánosbogarak éneke nevezetű blog működtetőjét!

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget és ezeket a jó kérdéseket. Öröm volt rájuk felelgetni! :)

Hiába áll a személyimen az Erika név, sokan csak Nillának hívnak és így is „ismernek”, már teljesen hozzám nőtt a név. Emlékszem, amikor elkezdtem írni egy Zs­-kategóriás fanficet valamikor 2009 környékén, kellett nekem egy könnyen megjegyezhető fedőnév, és a Nilla első hallásra megtetszett.

Szóval, a lényeg... Hajszál híján huszonnégy éves vagyok, Svédországban élek, van egy cicám, imádom a finom teákat és a jó könyveket... Az írás a szenvedélyem, egyszerűen imádom. Már hosszú-hosszú évek óta blogolok, de idén jutottam el odáig, hogy komolyan kezdjek foglalkozni is vele - úgy értem, igazán komolyan. Igyekszem a lehető legtöbb dolgot megtanulni és megtapasztalni, tudatosan javítani a régi hibáimat, és figyelni arra, hogy közben eresszek is le, és élvezzem. Hát, nem egyszerű mindezt egyszerre észben tartani... :)

Télen is imádok fagyit enni, a csillagjegyem bak, és habár nem szeretek annyira főzni, de azt mondják, jól csinálom. Azt hiszem, ennyi elég lesz rólam, ugye? :) 

Az oldaladon a Befejezett regények almenüben több regény is elérhető, amiket már befejeztél. Annak ellenére, hogy mindegyik izgalmas, én mégis a két személyes kedvencemet venném górcső alá:

ÉS MÉGIS FIGYELEK RÁD...

A főszereplőnk egy egyszerű, hétköznapi lány, aki a maga módján szórakoztató. Viszont, mint mindenkinek, neki is megvannak a gondjai, amitől ha lehet, még jobban valóságossá válik a karaktere. Hogyan állítottad össze a személyiségét és a gondokból álló csomagját, avagy miért olyan lett, amilyen?

Szerintem a zűrös karakterekről lehet „jól”, vagy talán nem is ez a megfelelő szó, de valamivel „könnyebben” írni. Amikor egy történet szereplője gödörbe kerül, azzal az olvasó - és még mennyire az író maga -, azonosulni tud. Ez fontos a történet szempontjából. Ugyanis, ha nincsen gond, ha nincs megoldandó probléma, akkor a karakterek egy helyben toporognak, és semmiféle fejlődés nincs. Hiszen gondoljunk csak bele, az életben pont ezek a dolgok, a kudarcok, a sikertelenségek, a csalódások formálnak a leginkább. Úgyhogy csak körbenéztem, elgondolkodtam. Milyen lányról szeretnék írni? Aki éppúgy megküzd a mindennapi bajokkal, aki ugyanúgy tehetetlennek érzi magát sok esetben, mint én? Ezzel meg is volt a válaszom.

Tetszik ez a fajta könnyed megközelítése a dolognak. Több íróval, bloggerrel beszélgettem már az írásról, többek között a karakter alkotástól - mivel nagyon sokat nyom a latba- és mind, egytől-egyik remek tanácsokat, tapasztalatokat osztottak meg velem. Viszont eddig a Te válaszod a legegyszerűbb, ami pont azért tetszik, mert elég csak körbe nézni a mindennapokban, és máris megvan mindenre a válasz.

Én abból szoktam kiindulni egyébként, hogy nem szeretek olyan történetet olvasni, ahol minden passzol mindennel, mindenki hibátlan és bármi összejön elsőre.

Ki a tököm az a Josh Hutcherson? – ennél a kérdésnél mondhatni felnyerítettem főleg, mert olvastam és láttam is az Éhezők Viadala c. sorozatot. Szinte már a történet elején elszólja magát Macy, ami ugye megalapozza a későbbi cselekményeket. Josh nagyon jól fogadta a kérdést. Te hogyan reagáltál volna rá?

Hűha, ez egy fogós kérdés! Igazából, azt hiszem, fogalmam sincs... De ha belegondolok, a váratlan helyzetekben a stílusom is eléggé „váratlan” tud lenni, szóval valószínűleg visszavágtam volna csípőből valamit. Valami vicceset. :)

A történet ugye a romantikus - erotikus műfajban készült. Hogyan érdemes ebbe belefogni? Mitől lesz kellemesen bizsergető a hangulat a karakterek között? Jó-e az, ha kicsit rázósan mennek a dolgok közöttük, vagy legyen inkább sima és gördülékeny?

A rázós az mindig jó. Érdekes. Arról nem is beszélve, hogy a rázósról, ami nem megy egyszerűen, amiért meg kell küzdeni, na, arról könnyen lehet írni. Könnyebben, talán. Viszont ahhoz, hogy valaki jól írjon a feszültségről karakterek között, kémiáról, bizony ismernie kell a valódi érzést is. Hogy milyen két tekintet találkozása, egy apró érintés, vagy a tiltott gyümölcs.

Ez pont az a téma, amit nagyon nehéz hitelesen visszaadni, ha valaki nem élte még át. Úgyhogy érdemes ezzel vigyázni, mert a végeredmény könnyen sikerülhet félre.

És az erotika? Számos +18-as jelenetet olvastam már, de voltak benne olyanok, amik erőltetettek voltak, amiknél inkább azt éreztem, hogy „csak legyünk már túl rajta”. Mit érdemes beleírni és mit nem? Mennyire legyen bőbeszédű és mennyire legyen virágnyelvű?

Ez a karakterektől függ, akiket az író megteremtett. Fontos, hogy az erotikus, forróbb jeleneteknél az író kiaknázza a karaktere adta lehetőségeket, a szereplők közti kémiát, és a személyiségüket, kicsit a regényben bejárt útjukat is elrejtse a szavak mögött. Ha csak mechanikus leírás lesz, az nem jó. Az ilyen szövegeknek muszáj élniük, vibrálniuk, erős hatást kiváltaniuk az olvasóból.

És megintcsak azt tudom ismételni, hogy egy jókora adag tapasztalat kell hozzá. Ehhez még inkább, mint a vonzalom érzékeltetéséhez.

De nincs vész akkor sem, ha a szerző még nem áll készen arra, hogy szexjeleneteket írjon. Akkor ne tegyük a karaktereket olyan helyzetbe, hogy letépjék egymásról a ruhát, vagy oldjuk meg nagyon elegánsan, finom utalásokkal.  De ez megint függ attól, milyen a jelenetben a szereplők személyisége, hisz a narrációt ez nagyban befolyásolja.

KÉKSZEMŰEK

Izgalmas a történet nagyon, nekem legalább is az első sorok elolvasásától kezdve azonnal a kedvencem lett. Egy kicsit a Magisztérium - Cassandra Clare és Holy Black sorozatát juttatta eszembe. Esetleg onnan jött az ihlet? Az adta a kiinduló-ötletet? :)

Örülök, hogy tetszett! :) Igazából nem, ezt a történetet nem olvastam, de még csak nem is hallottam róla. Clare könyveiért, igazság szerint, nem vagyok oda. Az ötletet egy ezer éves álom adta, az első kékszeműek-változatok körülbelül öt évesek... Az, ami a blogon van, harmadik verzió, de még tervezek egy negyediket is.

Komolyan? És milyen változásokat tervezel bele? Mennyivel lesz másabb az újítás?

Komolyabb világot szeretnék építeni az Akadémia és a srácok mögé, illetve a főszereplők karakterén is változtatok majd. :) Hogy ez pontosan milyen mértékben történik meg, egyelőre titok. Viszont azt megígérhetem, hogy a hangulatot megtartom, ugyanis imádom az Akadémia atmoszféráját.

A történetben sok párbeszédet is használsz, amik izgalmasak, és előrelendítik a történetet. Szerinted hogyan érdemes nekiállni megírni egy jó párbeszédet? Mind tartalmilag, mint helyesírásilag. Mitől lesz érdekes?

A párbeszédek helyesírása könnyedén tanulható, adok is egy jó linket, én ebből sokat tanultam.  (https://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=81823&i=1)

Ami igazán élővé, hihetővé tesz egy párbeszédet szerintem az a karakterek különbözősége. Tök jó, ha már egy mondatból, kifejezett szavakból rá lehet jönni, ki mondja a mondatot a szituációban. Ez azt jelenti, hogy a szerző ügyes, és egymástól eltérő karaktereket alkotott.

Sokan részletezik a dialógusban azt, hogy ki-mit-hogyan-mennyi ideig csinál. De hajszálpontosan. Hány másodpercig tartja a bögrét, hány foga látszik ki mosolygás közben, hogyan túr a hajába és társai. Tapasztalatom szerint ebből jó, ha kevesebb van. :) A párbeszédet ugyanis legtöbbször az lendíti előre, amit a szereplők mondanak egymásnak.

Erről jut eszembe a sok nézés meg mosolygás. Kezdő íróknál észrevehető, hogy ismétlik önmagukat, és minden harmadik mondatban mosolyognak és/vagy néznek, vizslatnak, pillantanak. Hogyha ezek a pillantások és mosolyok nem életbevágóan fontosak, akkor valószínűleg a nagy részüket ki lehet szedni.

Emlékszem, ugyanezeket a hibákat vétettem én is, amikor anno először próbálkoztam a párbeszédek megalkotásával. Elsőre nehéz volt, mert mindenkit ugyanolyannak, robotszerűnek találtam kevés reakcióval. Aztán rájöttem, hogyha azt akarom, hogy a szereplőim éljenek és más más személyiségük legyen, akkor a mosolygásnál jóval tovább kell lépni. Ami még szintén segített az Joe Navarro – Beszédes testek c. könyve. Imádtam és többször is olvastam. Csak ajánlani tudom! :)

Ha választhatnál, birtokolnád e a kékszeműek képességeit? Miért?

A kérdés inkább az, miért ne? Imádnám, most komolyan! Egy zárt világhoz tartozni, benne lenni egy titkos társaságban, titkok tudójának lenni... wow! Neked melyik a kedvenc képességed? :)

Remek kérdés. Hosszas gondolkodás után az álomlátást választanám. Úgyis szeretek aludni, és segíteni, ha tudok, ezzel a képességgel pedig mindegyik megvalósulna.

Én, mint kékszemű - hahaha - elmennék az Akadémiára, és végigcsinálnám az elejétől a végéig. Te vállalnád-e, vagy inkább otthon maradnál a biztonságban? Segítene-e a döntésben, ha Aidan lenne a mentorod?

Vállalnám, igen. A gimis magyartanárom azt mondta, nekem igazán nagy az igazságérzetem, és tökéletesen igaza volt. Nem tudnék otthon ülni, miközben tudom, hogy valahol máshol szükség van rám, sőt életek múlhatnak a jelenlétemen, bármilyen furán is hangzik ez.

Nos, az Aidan kérdésre a válasz... Ha mentort választhatnék magamnak a kékszeműek közül, akkor Benét választanám. Ha kiszélesíthetném a skálát a regény összes karakterére, akkor nem is kérdés, Rueben lenne a befutó. Egyszerűen imádom! Ő az a karakter, aki igazán naggyá nőtte ki magát, és a változás, amin keresztülment, lenyűgöz. Ő befolyásolna, mindenképp, nem is kicsit ;)

(Pici infó, hogy talán ezért is várom már annyira, hogy nekiálljak a folytatás megírásának, mert a Rueben-szál dominál benne.)

Most milyen történeten dolgozol?

Jelenleg egy picit pihenek, élményeket és jó olvasmányokat szívok magamba, közben pedig előkészítem a háttérben a következő regényt. Ami egy fiatal testvérpárról szól, két lányról, akik az eltávolodás problémájával küzdenek. Közben színre lép a szerelem is, megfűszerezve némi profi sporttal...

Blogregények terén pedig a Szentjánosbogarak folytatása várható hamarosan, ugyanolyan stílusra lehet számítani, mint az első részben, csak még annál is bátrabb lesz egy picit.

Elég izgalmasnak hangzik. :) Igaz még csak év eleje van, de mivel kíváncsi vagyok, hadd kérdezzem meg, ebben az évben esetleg publikálásra is kerülnek majd? Vagy egyelőre még nem gondolkodtál ezen és majd lesz valahogy menet közben.

Lesz publikálás, kisebb szünetekkel, de hogy pontosan mik és milyen sorrendben, még nem tudom. Az biztos, hogy jön ugye a Szentjános folytatása, azonban hogy mi lesz a tavaszi-nyári történet, még számomra is meglepetés.

Gondolkodtál már egyébként könyv kiadáson? Megállnád a helyed :)

Köszönöm! Igen, gondolkoztam, de még nem érzem rá késznek magamat. Addig még sokat kell tanulni és fejlődni, de én imádom a köztes folyamatot, és meglátjuk, mi lesz majd akkor, ha elérek odáig. Nem sietek, kísérletezni, tanulni jó móka.

Ha így haladsz, szerintem rövid időn belül elérkezik az a pont, amikor a tettek mezejére lépsz. Addig is IDE, IDE, IDE kattintva bármikor bele olvashattok a kész regényekbe.

Örülök, hogy itt voltál és, hogy sort kerítettünk a beszélgetésre.

Szeretettel:

Brukú

Share: