Az utolsó felderítő út III.



- Veszedelmes kiáltásuktól másodpercek alatt sietős léptek, csoszogások lepik el az egész szintet. Kétségkívül a környék összes rothadó hullája ide csődült. Camilla rémülten kapja a fejét a székkel kitámasztott ajtóra. Hirtelen egyszerre tör ki rajta a pánik és a félelem is, miközben a lábai reszketni kezdenek és a zokogás keserű gombóca roham tempóban nőni kezd a torkában. Ugyanis mindig attól tartott, hogy élve darabokra tépik, mint egy falat húst miközben ő semmit sem tehet ellene.
- Segítség! - ennyit tud csak kipréselni reszkető ajkai közül mielőtt az ajtó egy ormótlan ütéstől centikre kinyitódna, felfedve az oszladozó és véres arcokat. Az ajtó tokja körüli fal láthatóan végig reped, ahogy egyszerre próbálnak bejutni rajta, a zár és a székek pedig hangosan csikorognak. Az adrenalin újabb hullámként söpör végig a lány meggyötört testén így meglepően gyorsan szeli át a széles távot, kikerülgetve a könyveket majd vállait neki vetve erősen nyomni kezdi a barikádot.
- Merre fordultál a kereszteződésnél? –a férfi ziháló hangja szaggatottan hallatszik csak.
- Balra. - nyögi az erőfeszítéstől Camilla miközben újból maga alá húzza a porban folyton elcsúszó lábait. - Kétszintes házban vagyok, az emeleten.
- Szentségit. – morogja. – BALRA! – kiáltja inkább a hangszóróba, mint a háttérbe.
- Siess... - könyörgését félbeszakítja a középen félbehasadó ajtó. A szilánkok az arcába robbannak ezernyi sebet vágva a bőrébe. Reflexszerűen eldobja az adóvevőt, hogy a friss sebekre tapassza a kezét csakhogy így nem figyel az első benyúló kézre. Az ujjakban hiányos kéz csíkokban megsebzi a nyakát. Camilla feljajdulva lerogy a földre hátát az ajtó távolabbi szegletének szegezve. Így talán nem érik el még egyszer és még támasztani is tudja a roskadozó bejáratot. Behúzott nyakkal felpillant mekkora kár keletkezett, de egyből felfordul a gyomra attól, ahogyan az éles fatöredékek lehasítják a húst az alkarokról, ahogy egymással harcolva próbálnak meg bejutni.
3. kép - Delerict manor
- Menjetek innen! – kiabál rájuk könnyektől égő szemekkel. Válaszul a bejárat újabb szeletkéi hullanak a nyakába. A hörgések ettől nem hogy elhalkulnak még elszántabbakká válnak. Küszködve próbál ellent tartani ám sajgó izmai egész testében sikítanak a fájdalomtól, amin az egyre jobban és jobban kilengő ajtó egyáltalán nem segít. Ekkor jön rá döbbenten, hogy nincs vissza út. Vagy itt marad és megbirkózik a lehetetlennel vagy kimászik az erkélyen valahogyan. A körmök csikorgó kaparászása dönti el a kérdést. 
Vesz egy mély levegőt, maga alá húzza a lábait és elstartol. Felkarolja a táskáit majd maga mellett tartva az erkély felé veszi az irányt. Botladozva tesz néhány lépést, amikor erősen vissza rántja valami. Ijedten megfordul és ezzel a lendülettel megtántorodik az éhesen morgó, fogait hangosan csikorgató gyerekzombitól. Arca nagy részéről hiányzik a bőr és a hús, tisztább ruháiból ítélve pedig nem olyan rég változhatott át. A rémült lány rángatni kezdi a táskát, de ahelyett, hogy lerázná a támadót, az annál erőszakosabban lépdel közelebb hozzá. Camilla teljesen a küszöbig kénytelen hátrálni. Nehezen meglendíti a másik táskáját, amivel sikerül elérnie, hogy kiszabadítsa a másikat. Alig lép arrébb a zombi felbőszülve letámadja, majdhogynem a földre dönti. A lány elszántan rúgkapálva próbál kitérni minden ütés, harapás és karmolás ellen, de ellenfele apró termetéhez képest igen erős.
Már a korhadt korlátok dörzsölik a derekát a nyakában a zombi poshadt szagú leheletével, amikor ügyetlenül megpróbálja oldalba rúgni csakhogy az kitér a lendület elől így a lány zuhan ki az emeletről. Csak az egyik táskájára érkezik a magas bokrok között, amitől a válla szilánkosra törik és kis időre még el is ájul.
Mire észbe kap már vonszolják egy terebélyes bokor tövébe. Zack és három másik férfi veszi körül, mindegyik más - más irányba nézve kémleli a terepet míg Zack a lány mellett guggol.
- Még is mi a fenét gondoltál? Csoportban kell maradnunk, nem megbeszéltük?- sziszegi dühösen. - Ez volt az utolsó, hogy felderíteni mentél Cam! - A lány kábán nyitná a száját, de félbe szakítják.
- Tiszta! - hallatszik jobb oldalról egy halk, határozott hang. Zack, meg egy rasztás hajú fiú felkarolja a sérült lányt aztán sietve elviszik a háztól.

Share:

5 megjegyzés:

  1. Szia! Gondoltam, értesítelek itt is, hogy benne vagyok a linkcserében, és már kint is vagy nálam;
    http://cakes-coffee.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Eszter,

      Köszönöm a cserét. Már nálam is kint vagy. :)

      További szép napot
      Brukú

      Törlés
  2. Szia, a chatedbe valamiért nem tudok írni, hogy itt értesítelek: benne vagyok a cserében, te már kint is vagy. :)
    (http://bulivivien.blogspot.hu/)

    VálaszTörlés
  3. Drága Brukú ^^

    A chat valahogy nem szuperál, a 404-es error megakadályozott abban, hogy írjak; elfogadom örömmel a cserét, már megtalálod magad a cseréim között. c:

    Szép napot! ^^
    XOXO, Vic

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És hogy tudd, ki és mi is vagyok: http://purpleguyff.blogspot.hu/

      Törlés

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Tartalomjegyzék

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései